A 360 Design Budapest alig öt év alatt vált a régió egyik meghatározó designkiállításává. Milyen szerepet játszik a hazai szcéna életében, és hogyan illeszkedik az ügynökség kreatívipart támogató munkájához ‒ többek között ezekről is beszélgettünk Jakab Zsófiával, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatójával, kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztossal az idei tárlat megnyitója kapcsán. (Az interjú a Körkép című, a kiállítást a látogatók számára bemutató, nyomtatott kiadványban is olvasható.)
Mitől lett a 360 Design Budapest ennyire meghatározó esemény?
A fő célunk az volt, hogy bemutassuk a minket körülvevő design szerepét, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy már bármilyen formatervezett tárgy esetén választhatunk magyar formatervező által megálmodott, és magyar gyártócégnél létrehozott terméket. Ugyanakkor arra is törekedtünk, hogy a kiállítással egy széles platformot teremtsünk a magyar design számára, amelyen egyszerre találkozhat egymással a közönség, a tervezők, a gyártók, valamint a hazai és nemzetközi sajtó. Emlékszem, amikor az első évben a kiállítótérben elindultak a spontán beszélgetések a tervezők és gyártók között, pontosan tudtuk, hogy már önmagában ezért érdemes lett volna megszervezni a kiállítást. Ez az élmény azóta is minden alkalommal megismétlődik: a tárlatból sokszor indul valós együttműködés. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a 360DBP gerincét a kiállítás termékválogatása, a hihetetlenül izgalmas tárgyak adják. Abban pedig, hogy a kiállítótér évről évre pontos és izgalmas keresztmetszetét tudta adni a hazai és régiós designnak, fontos szerepe volt Bonta Gáspárnak, aki kurátorként és programigazgatóként öt éven át meghatározta a kiállítás koncepcióját és szemléletét. Az ő munkája elévülhetetlenül hozzájárult a 360DBP eddigi sikereihez.
A design gyakran csak a „szép tárgyak” gyűjtőneveként él a köztudatban. Tényleg csak ennyit jelent?
Nem, a formatervezők sosem csak esztétikai kérdésekre szeretnének válaszolni. A design az élet szinte minden területén jelen van: a bútoroktól a közlekedésen és egészségügyön át a csomagolásig és az oktatásig. A jól megtervezett forma mögött mindig ott húzódik a hatékony funkcionalitás, az újdonságként ható felhasználói élmény, a hatékony gyártástechnológia, a fenntarthatóság és a profitképes üzleti stratégia is. Egy tárgy valódi értékét nemcsak a design, hanem a mögötte meghúzódó teljes kreatívipari ökoszisztéma adja. Hogy ez miért is fontos, azt jól mutatja a kreatívipar globális gazdasági szerepe: a világ GDP-jének ugyanis 3 százalékát teszi ki ez az ipar, és 2030-ra további 45 százalékos növekedés várható. Európában az innen származó bevételek már megelőzik a telekommunikációt és az autóipart is, a szektor pedig itthon is hazai gyártási kapacitásokat tart életben, és magasan képzett munkahelyeket teremt. Tehát nem csupán kulturális értéket állít elő, gazdasági húzóerő is. Ez azért is jelentős, mert a nemzetközi adatok szerint a kreatív gazdaság a globális GDP akár 10 százalékát is kiteheti a következő évtizedben.
Hol lehet a magyar design helye a nemzetközi mezőnyben?
Gyakran tapasztalom, hogy a nemzetközi partnerek kifejezetten nyitottak a hazai formatervezés iránt. Értékelik azt az egyedi „ízt”, amit a közép-kelet-európai régió tervezőinél lehet érezni: a kulturális örökség megjelenítését és a tradíciókhoz való visszanyúlást, amelyet a hazai designerek mindig kortárs, innovatív csavarral prezentálnak. A különböző nemzetközi kiállítások, szakvásárok során sokszor látom, hogy van egyfajta „frissesség” a hazai tervezők munkáiban, ami kiemeli őket a külföldiek közül. Sőt, a gyártói bázis is kiemelkedő. A magyar gyártók erős szakmai alapokra építenek, ezért számos nemzetközi márka gyártat a mai napig Magyarországon. Az igazi kihívást, így nem az esztétikai, vagy a gyártási kérdésekben látom, inkább abban, hogyan tudjuk a kreatív ötleteket tartós piaci jelenlétté formálni.
Ebben hogyan tud segíteni a Magyar Divat & Design Ügynökség?
Elsősorban a programjainkon keresztül, amelyek azt célozzák, hogy a kreatív ötletekből előbb termékek, majd piacérett márkák szülessenek. Ezek fejlődését pedig már a minél szélesebb láthatóság biztosításával támogatjuk. Az ügynökség koordinálásában eddig 14 nemzetközi designhéten mutathatták be magyar tervezők a munkáikat. Itthon immár hatodik éve szervezzük a 360 Design Budapestet, amely a régiós kiállítói jelenlét révén fókuszált, nemzetközi szakmai és médiafigyelmet irányít a hazai alkotókra. Ugyanakkor az is fontos szándékunk, hogy egyre többen ismerjék meg és válasszák a magyar termékeket. Ezért tavaly óta kiemelten dolgozunk azon, hogy országos szinten is bővítsük a Budapest Design Week programjait – idén a főváros mellett számos vidéki helyszínen, közel 180 esemény várja az érdeklődőket, köztük természetesen a 360 Design Budapest kiállítás is.
Kiemelt célunk a hazai vállalkozások versenyképességének erősítése, lehetővé téve exportképes, fenntartható márkák létrejöttét – legyen szó oktatásról, gyártásról vagy piacralépésről. Számos programunk segíti a tervezőket: mentorálással, üzleti ismeretek bővítésével, nemzetközi kapcsolatépítési lehetőségekkel és gyártói együttműködések ösztönzésével. Ezek érintik a nemzetközi vásárokon való részvételt, a hazai szakmai rendezvényeket és a tudásátadást is. Minden területen azon dolgozunk, hogy a magyar kreatívipar hosszú távon fejlődni tudjon. Fontosnak tartom, hogy egy erős, együttműködésekre épülő kreatívipari ökoszisztéma jöjjön létre, ahol a szereplők nemcsak egymás mellett, hanem egymással közösen alkotnak. Mi magunk is e szemléletet követjük: a 360 Design Budapest kiállítást 2021 óta az Art Market Budapesttel és a Budapest Design Weekkel együttműködésben valósítjuk meg, utóbbi szervezését tavaly vettük át. Hosszú ideje dolgozunk együtt az Iparművészeti Múzeummal, hazai gyártókkal, nemzetközi designipari szervezetekkel és a szakmai médiumokkal is. Büszkék vagyunk arra, hogy idén már második alkalommal kapcsolódtunk össze az ELLE Decoration EDIDA díjátadó gálával, amely tovább erősíti Magyarország pozícióját a nemzetközi design területén.
A 360 Design Budapest sikerei már túlmutatnak a hazai színtéren. Meddig juthat a magyar designt régiós szinten?
Azt szeretnénk elérni, hogy Budapest 2030-ra Közép-Európa vezető kreatívipari központjává váljon. A magyar design erőssége, hogy egyszerre hordozza kulturális gyökereinket, miközben képes friss, globálisan is releváns nyelven megszólalni. Ha ezt a kettőt következetesen képviseljük, akkor Budapest nemcsak követni, hanem kijelölni is tudja a régiós trendeket. Hiszem, hogy a következő években egyre több olyan történet születik, amely Magyarországról – vagy éppen a 360 Design Budapestről – indul, és a világpiacon teljesedik ki. Ez a siker pedig nemcsak a tervezők, hanem az egész hazai gazdaság számára értéket teremt.