Lonovics Zoltán
Lonovics Zoltán régóta meghatározó szereplője a kreatíviparnak. Még a MOME-n folytatott tanulmányai alatt lett a the Room magazinnak, egy félévente megjelenő, kétnyelvű folyóiratnak az art directora, amely divatról és kortárs művészetekről szólt, és európai nagyvárosokban, illetve New Yorkban jelent meg. Mindenki büszke volt az okos cikkek és az „eyecandy” látványvilág elegyéből összegyúrt, modern nézőpontú magazinra. A Műcsarnok több kiállítási arculatát és katalógusát tervezte, többek között a „Na mi van? What’s up?” kortárs művészeti gyűjteményt a kétezres évek végén. Később megalkotta saját rajzolt karakterét, Gilbertet, akinek segítségével különböző művészettörténeti korokon, irányzatokon és tárgykultúrán, valamint az aktuális trendeken kalauzolta végig a legkisebb korosztályt. Két egyetemen tanít divatfotót és szakmai prezentációt, ezenkívül a Móra Könyvkiadó művészeti vezetője. Felelős azért, hogy megőrizzék ezen művek vizuális értékeit, ennek okán például Kass János, Réber László, Hincz Gyula és Reich Károly illusztrációi eredeti formában jelennek meg náluk. A Budapesti Illusztrációs Fesztivál főzsűrijének tagja hat éve, és válogatja az ifjú illusztrátorok legprogresszívebb munkáit. Autonóm képzőművészként is folyamatosan tevékenykedik. A mandulaforma síkkonstruktív torzításával a figurativitás és az absztrakció hibriditását teremti meg, az Adobe programok 90-es évek végi grafikai hibáinak direkt beillesztésével tematizál. A csavar a történetben, hogy mindezt a hímzés műfajának segítségével teszi, újrahasznosított bútorszövetek és vintage anyagok használatával. A textil számára határtalan médium. Harmadik képzőművészeti sorozatában a hímzés, mint általában kézműves technika, éles kontrasztba kerül a digitális képpel és az abban direkt elhelyezett glitchcsel, akárcsak a new rave a portrémegformálással, figuralitással és síkkonstruktivizmussal. Ezek összessége jelenik meg a hímzett sorok, alakzatok kottaszerű képében.
A tárgyakról
Harcos
Figurális portré jellegű képei mikro- és makrovilágú távlatokat nyitnak meg az absztrakció és a figurativitás határán. A formákon feltűnő, digitális hibára, azaz a glitch-re is visszavezethető, sajátos rendezetlenséget tükröző látványok annak mélyebb tartalmú jelentéseire is hatnak. A digitális képmezőkön feltűnő, egyszeri hiba esztétikus formátumúvá válása a tökéletlenség, sőt az egyediség felértékelődésének jelentőségét is magával hozza.
Fő motívum: Glitch, különböző digitális hibák jelennek meg mindenhol, mint dekoratív elemek.
Madár
Az antropomorf emberi részleteken kívül megjelennek az állati motívumok, ősi madársziluettek, pillangóformák. A hiba izgalmassága végigvonul a képeken, azok különlegességét és egyediségét állítja fókuszba. A madárszerű alakokon feltűnő színek és motívumok egyvelege számos módon és határtalan lehetőségekkel kapcsolódik egymáshoz, hogy kiegészítsék és szerves egységet alkotva építsék fel sajátos vizuális világukat.
Hullám
Képei apró részleteiben elmerülve felfedezhetjük azt a fajta egységet és eltérést, amelyeket a közeli nézőpont, illetve az attól elkülönülő, távoli perspektíva, a felülről láttatott, úgynevezett helikopterszemlélettel történő megtekintés feltételez. Impozáns méretű, 200 x 140 cm-es alkotások mellett, kisebb, 100 x 100 cm-es műveket is fog készíteni, mellyel jelzi a különbözőségek fontosságát és a mindig fennálló léptékváltás lehetőségeit.
Az egyes munkákon megjelenő holografikus felületek színessége, hímzések izgalmassága sokszínű világunk elfogadására buzdítanak.
